Bakonyszentiván község Veszprém megye északi felében fekvő kis község, közigazgatási területe 914 ha, ebből belterület 43 ha. Megalakulása a XIII. sz. közepére tehető. Keresztelő Szent Jánosról kapta a nevét. A XVI. században elnéptelenedik. Később az Eszterházy család birtokába kerül, akik német családokat telepítettek a faluba, ők mezőgazdaságból és fakitermelésből éltek századokon át. 1785-ben lakosainak száma 200 fővel több volt, mint 1980-ban. A főúti leágazásnál érdekes kőkép hívja fel a figyelmet.
Látnivalói: római katolikus templom (1794-ben, késő barokk stílusban épült. Az oltárkép Schmidt József munkája (1801), a templom kápolnájában látható az Altöttingi Szűzanya-szobor. A község történelmi és építészeti emléke a Kálvária. Kőből készült 1873-ban. Építtetője a kereszten levő monogram szerint Tülmann Jánosné Radics Magdolna. Érdekessége, hogy nem 14 stáció van, hanem a kápolna résszel együtt csak 7.
